Ebben a bejegyzésben a mindennapi kommunikáció szempontjából legfontosabb szókincsre koncentrálunk: a napokra, hónapokra és az idő kifejezésére.

A török naptári szókincs ismerete alapvető, hiszen akár utazást tervezel Törökországba, akár csak szeretnéd fejleszteni a nyelvtudásodat, a dátumok, napok és időpontok helyes használata elengedhetetlen a gördülékeny beszédhez.

Ebben az útmutatóban részletesen bemutatjuk a hét napjait, az év hónapjait, az évszakokat és a munkaszüneti napokat Törökországban. A magyarázatok mellett ezúttal is készültünk kiejtési segédlettel, hogy ne csak tudd, hanem magabiztosan ki is tudd ejteni a török szavakat, mint egy anyanyelvi beszélő!

A hét napjai

A „nap” törökül gün, és amikor azt szeretnénk kifejezni, hogy valamilyen napon történt valami, a nap nevéhez a „günü” alakot használjuk.

Például: Çarşamba günü – szerdán, Pazartesi günü – hétfőn, Cuma günü – pénteken.

Fontos! Ne használd a helyhatározói ragot (-da, -de / -ta, -te) a nap neve után, tehát ne mondd azt, hogy Salı’da (kedden), mert ez hibás. Ehelyett mindig Salı günü alakot mondj.

Évszakok

A évszak törökül mevsim, és amikor azt szeretnénk kifejezni, hogy valamelyik évszakban történt valami, a következőképpen kapcsoljuk a ragokat: yazın – nyáron, kışın – télen, ilkbaharda – tavasszal és sonbaharda – ősszel

Hónapok

Most nézzük meg, hogyan nevezik a hónapokat törökül. A hónap törökül ay, és ahogy látni fogod, a hónapnevek török, arab és latin eredetű szavak keverékei.

Ha azt szeretnéd kifejezni, hogy valamelyik hónapban történt valami, kétféleképpen is mondhatod: Nisan ayında (április hónapban) vagy Nisan’da (áprilisban). Mindkettő helyes, de a mindennapi beszédben a törökök inkább a rövid formát (-da, -de / -ta, -te) használják. Fontos, hogy a mássalhangzó-illeszkedési szabályt vedd figyelembe! Ha a hónap neve zöngétlen mássalhangzóra (ç, f, h, k, p, s, ş, t) végződik (pl. Mayıs), akkor -ta / -te toldalékot kap → Mayıs’ta (májusban).

Január 1. – Újév napja

Törökországban az újév (törökül Yeni Yıl Günü) igazi látványos ünnep: december 31-én éjfélkor tűzijátékok világítják be az eget, miután mindenki együtt számol vissza az év utolsó másodperceiben. Számos bárban és étteremben rendeznek fergeteges bulikat, és a mulatságok gyakran egészen hajnalig tartanak. Ahogy sok más országban, Törökországban is hagyomány, hogy január 1-jén az emberek pihennek, és meglátogatják a barátokat, rokonokat. Ez a nap a feltöltődésről, jókívánságokról és kellemes beszélgetésekről szól. 

Érdekesség, hogy Törökországban csak 1926-ban vált december 31-e az év utolsó napjává, amikor az ország áttért a Gergely-naptárra. Január 1-jét pedig 1935-ben nyilvánították hivatalos állami ünneppé. Fontos tudni, hogy január 1-jén az iskolák, posták, hivatalok és bankok zárva tartanak, így ez a nap valóban az ünneplésé és a pihenésé Törökország-szerte.

Ramazán és Ramazán Bayramı - mozgóünnep

A Ramazán hónapja Törökországban az év egyik legszentebb időszaka. Az iszlám naptár szerinti Ramazán havában (2026-ban február 17., kedd – 2026. március 19., csütörtök) a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek, imádkoznak és elmélyülnek hitükben. Ez a hónap a lelki megtisztulásról, önfegyelemről, együttérzésről és nagylelkűségről szól. A hívők napközben sem ételt, sem italt, sem cigarettát nem fogyasztanak, és a böjtöt csak naplementekor, az „iftar” nevű vacsorával törik meg, amelyet családi és baráti körben, ünnepi hangulatban fogyasztanak el.

A hajnal előtti étkezés, a „sahur”, különleges hagyomány: sok városban ilyenkor dobosok ébresztik az embereket, hogy felkeljenek és egyenek napkelte előtt. Ramazán utolsó tíz napja különösen szent időszak, közülük is a 27. éjszaka, a Kadir Gecesi (a Hatalom Éjszakája) a legfontosabb, amikor a muszlimok szerint a Korán első kinyilatkoztatása történt.

A böjti hónap lezárásaként (2026-ban március 19., csütörtök – 2026. március 20., péntek) ünneplik A böjt megtörésének ünnepét (Ramazan Bayramı), más néven Şeker Bayramı-t („Cukorünnep”). A fesztivál a Ramazán utolsó napján, az újhold megpillantásával kezdődik, és három napon át tart.

Az első nap, a hála imájával indul, amikor a hívők Allahnak köszönik meg, hogy erőt adott nekik a böjthöz. Ezen a napon minden muszlim köteles adományt adni a szegényeknek, hogy ők is méltó módon ünnepelhessenek, új ruhát, ételt vásárolhassanak.

A Ramazán Bayramı alatt bőséges lakomák, édességek és cukorkák várják az embereket – innen ered a „Cukorünnep” elnevezés is. A gyerekek ilyenkor különösen boldogok, mert ajándékokat és édességet kapnak, a felnőttek pedig köszöntőlapokat cserélnek, rokonokat és barátokat látogatnak meg, hogy együtt örüljenek a böjt végét jelentő napoknak.

Ez az ünnep hivatalos nemzeti munkaszünet Törökországban: az iskolák, bankok, posták és kormányhivatalok zárva tartanak – általában Ramazán utolsó napjának délétől kezdve, majd még három teljes napon át. A legtöbb múzeum és régészeti helyszín az ünnep első napján zárva van, de a második és harmadik napon már újra látogathatók.

Április 23. – Nemzeti Szuverenitás és a Gyereknap

Április 23-a Törökország egyik legkülönlegesebb és legmeghatóbb ünnepe: a Nemzeti Szuverenitás és a Gyermekek Napja (Ulusal Egemenlik ve Çocuk Bayramı). Ezt a napot az 1920. április 23-án, a Török Nemzetgyűlés (TBMM) első ülésének emlékére ünneplik. Ez volt az a történelmi pillanat, amikor a török nép a függetlenségi háború idején (1919–1923) visszanyerte önrendelkezését és szabadságát.

Mustafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítója, ezt az új nemzetet a gyerekeknek ajánlotta, mert bennük látta az ország jövőjét. 1923 és 1934 között április 23-a a „gyermekhét” kezdete volt, majd 1935-ben a kormány egyesítette a két eseményt, így jött létre a mai formájában ismert Nemzeti Szuverenitás és Gyermeknap.

Ezen a napon országszerte a gyerekek kerülnek a középpontba, és átveszik egy napra az ország irányítását, parlamenti képviselőként ülnek a Nemzetgyűlésben, és szimbolikusan „vezetik” az országot. Sok városban a gyerekek ingyenesen látogathatják a különböző intézményeket, sőt, polgármesterré is választhatják őket egy napra. Mindenhol török zászlók lengenek, és a gyerekek kézen fogva vonulnak, a nemzeti egységet jelképezve.

Mivel ez hivatalos állami ünnep, az iskolák, hivatalok, posták és bankok zárva tartanak, és az utcákon, terekben zajló programok miatt a tömegközlekedés útvonalai is megváltozhatnak.

Május 1. – A Munka és Szolidaritás Napja

Május 1-je, vagyis a Munka és Szolidaritás Napja (Emek ve Dayanışma Günü), Törökországban is a munkások, dolgozók és szakszervezetek ünnepe. A nap jelképe sokszor a földgömböt tartó munkáskéz, illetve a kézen fogva álló emberek sora, ami az egységet, az összetartást és a közös erőt szimbolizálja.

Bár ma már hivatalos nemzeti ünnep, hosszú évtizedekig nem volt az: a kormány csaknem 30 évre betiltotta a megemlékezéseket, mivel a korábbi megemlékezések erőszakos tüntetésekbe torkolltak. 2009-ben azonban újra hivatalosan is visszaállították, és azóta május 1-je ismét a munkások és dolgozók összetartásának napja lett. A nagyvárosokban ezen a napon sokan felvonulásokon és demonstrációkon vesznek részt, jobb munkakörülményeket és igazságosabb béreket követelve. Mások inkább a pihenést és a családdal, barátokkal töltött időt választják, kihasználva a szabadnapot.

Mivel május 1-je hivatalos állami ünnep, az iskolák, bankok, posták és kormányhivatalok zárva tartanak. 

Május 19. – Atatürk Emléknapja, Ifjúsági és Sportnap 

Május 19-e Törökországban különleges jelentőséggel bír: ez az Atatürk Emléknapja, az Ifjúság és a Sport Ünnepe (Atatürk’ü Anma, Gençlik ve Spor Bayramı). Ezen a napon az ország Mustafa Kemal Atatürk 1919-es samsuni partraszállására emlékezik, amely a Török Függetlenségi Háború kezdetét jelentette – egy olyan történelmi fordulópontot, amely végül a Török Köztársaság megszületéséhez vezetett.

Atatürk később, már az új, független Törökország első elnökeként, május 19-ét az ifjúságnak és a sportnak szentelte, ezzel is hangsúlyozva, hogy a nemzet jövője a fiatalok kezében van. Azóta ez a nap nemcsak a sport és az ifjúság ünnepe, hanem a modern Törökország alapítójának emléknapja is. Országszerte ilyenkor ünnepi felvonulásokat, sportversenyeket és iskolai műsorokat tartanak, amelyek középpontjában a gyerekek és a fiatalok hazaszeretete áll.

Mivel ez hivatalos nemzeti ünnep, az iskolák, bankok, posták és állami hivatalok zárva tartanak. 

Áldozati Ünnep - mozgóünnep

Az Áldozati Ünnep (Kurban Bayramı) az iszlám világ legfontosabb vallási ünnepe, amelyet 2026-ban május 27., kedd – 2026. május 30., szombat között tartanak. Az ünnep előestéje, a Kurban Bayramı Arifesi (május 26.) fél napos munkaszünet, amikor a családok bevásárolnak, előkészítik az ünnepi ételeket, és felkészülnek a négynapos eseménysorozatra.

Az Áldozati Ünnep az önfeláldozás, hit és jótékonyság ünnepe. A hagyomány szerint Ábrahám próféta engedelmeskedve Allah akaratának, készen állt feláldozni fiát, Iszmáilt, ám Isten közbelépett, és egy kost adott helyette áldozatul. E történet emlékére a hívők ilyenkor állatáldozatot mutatnak be – általában juhot, kecskét vagy szarvasmarhát. A rituális vágást képzett mészárosok végzik, majd a húst három részre osztják: egyharmad a családé, egyharmad a rokonoké és barátoké, egyharmad pedig a rászorulóké, hogy ők is részesülhessenek az ünnep örömében. Aki nem tud vagy nem akar állatot áldozni, pénzadománnyal támogatja a szegényeket vagy jótékonysági szervezeteket. Az ünnep alatt a hívők legszebb ruhájukat viselik, a gyerekeknek új öltözéket vásárolnak, a régi ruhákat pedig adományozzák a rászorulóknak. A családok lakomákat rendeznek, meglátogatják rokonaikat és barátaikat, és sokan országon belül utaznak, hogy együtt ünnepeljenek szeretteikkel.

Az Áldozati Ünnep az iszlám zarándoklattal (Hadzs) is egy időben zajlik, így ez az időszak kiemelkedően fontos spirituális esemény. Mivel az iszlám naptár holdnaptár, az ünnep évről évre más időpontra esik, és a kezdete attól függ, mikor látható az újhold.

Az Áldozati Ünnep előestéjének apján a turisztikai látványosságok és múzeumok általában fél napra bezárnak, míg a bankok, iskolák, posták, kormányhivatalok és sok vállalat az egész ünnep alatt zárva tart. Egyes szupermarketek és orvosi rendelők is korlátozottan működnek. Fontos tudni, hogy ilyenkor a belföldi és nemzetközi utazás rendkívül forgalmas, így érdemes előre megtervezni az utakat.

Július 15. – A Demokrácia és Nemzeti Egység Napja

Törökország egyik legújabb nemzeti ünnepe a Demokrácia és Nemzeti Egység Napja (Demokrasi ve Millî Birlik Günü), amelyet július 15-én tartanak. Ez a nap az ország függetlenségét, demokráciáját és népi egységét hivatott megünnepelni, egyúttal emléket állít a 2016-os puccskísérlet áldozatainak és hőseinek.

A 2016. július 15-i események során a török nép Atatürk örökségéhez hűen, hatalmas bátorsággal állt ki a demokrácia és az ország egysége mellett. Ezért ez a nap nemcsak gyász, hanem büszkeség és összetartás ünnepe is – annak szimbóluma, hogy a nemzet képes megvédeni saját szabadságát.

A központi megemlékezések Ankarában, a Kızılay Nemzeti Akarat téren, illetve Isztambulban, a 15 Temmuz Şehitler Köprüsü-n (az egykori Boszporusz-hídon) zajlanak. Ilyenkor hatalmas tömegek gyűlnek össze zászlókkal, fáklyákkal és zenével, hogy közösen emlékezzenek és ünnepeljenek.

Mivel ez egy hivatalos állami ünnep, így az iskolák, bankok, posták és közintézmények zárva tartanak. Ha éppen Törökországban tartózkodsz ezen a napon, érdemes előre megtervezni az utazást, mivel a közlekedés a fővárosban és Isztambulban erősen korlátozott lehet a rendezvények és forgalomelterelések miatt. 

Augusztus 30. – A Győzelem Napja

Augusztus 30-án Törökországban a Győzelem Napját (Zafer Bayramı) ünneplik. Ez az egyik legfontosabb nemzeti ünnep, amelyet a fegyveres erőknek szentelnek, és amely Atatürköt, valamint a függetlenség kivívásában harcoló katonákat dicsőíti.

Az ünnep az 1922-es dumlupınari csata győzelmét idézi fel, amely a Török Függetlenségi Háború döntő pillanata volt. Ezzel a győzelemmel a török hadsereg végleg visszaszerezte az ország szuverenitását, és megnyílt az út a modern Török Köztársaság megalapítása felé. A török nép augusztus 30-át tekinti a végső győzelem napjának, amikor Atatürk vezetésével diadalt arattak a görög erők felett.

A Győzelem Napját 1935-ben nyilvánították hivatalos nemzeti ünneppé. Azóta országos katonai parádékkal, légierős bemutatókkal és zászlófelvonásokkal emlékeznek meg róla. A városokat ilyenkor török zászlók és Atatürk-portrék díszítik, a lakosság pedig büszkén ünnepli a hősöket.

Ez a nap hivatalos állami ünnep, így az iskolák, posták, bankok és kormányhivatalok zárva tartanak. A magánszektorban dolgozók közül sokan szintén pihenőnapot kapnak, vagy csak délig dolgoznak. A nagyobb boltok és szupermarketek azonban általában nyitva tartanak, és a közlekedésben is lehetnek változások a parádék miatt.

Október 29. – A Köztársaság Napja

Törökország legfontosabb nemzeti ünnepe kétségkívül október 29-e, a Köztársaság Napja (Cumhuriyet Bayramı). Ezen a napon az ország a Török Köztársaság 1923-as kikiáltására emlékezik, amely a függetlenségi háború (1919–1923) győzelme után új korszakot nyitott Törökország történetében.

1923. október 29-én a parlament módosította az alkotmányt, és Törökország hivatalosan is köztársasággá vált. Ugyanezen a napon Mustafa Kemal Atatürköt egyhangúlag az ország első elnökévé választották. Atatürk maga a Köztársaság Napját „a nemzet legnagyobb ünnepének” nevezte, és valóban, az egész ország hatalmas lelkesedéssel ünnepel.

A megemlékezések már október 28-án, a Köztársaság Napjának előestéjén (Cumhuriyet Bayramı Arifesi) megkezdődnek. Ez fél napos munkaszünet, így az iskolák, posták, bankok és hivatalok már délben bezárnak, hogy mindenki részt vehessen az ünnepi programokon.

Másnap, október 29-én az egész ország piros-fehérbe öltözik. Szinte minden városban felvonulásokat, zászlólengetéseket, katonazenekarokat és esti tűzijátékokat rendeznek. A gyerekek iskolai műsorokkal, tánccal és szavalatokkal készülnek, a felnőttek pedig Atatürk-emlékműveknél vagy az ankarai mauzóleumban (Anıtkabirben) róják le tiszteletüket.

Mivel ez nemzeti munkaszüneti nap, az iskolák, bankok, posták és állami hivatalok zárva tartanak, és a tömegközlekedés menetrendje is módosulhat a felvonulások miatt.

Láthatod, hogy a török napok és hónapok megtanulása nemcsak a nyelvtani tudásodat bővíti, hanem segít jobban eligazodni a török mindennapokban is, legyen szó utazásról, időpont-egyeztetésről vagy épp egy baráti beszélgetésről. Ha pedig szeretnél még magabiztosabban kommunikálni törökül, és elsajátítani a mindennapi beszéd fordulatait is, akkor várunk a Nyelvstúdiónkban, ahol szintedhez igazított tanfolyamainkon segítünk elmélyíteni a tudásodat, barátságos légkörben, lépésről lépésre.

Találkozunk legközelebb! Görüşürüz! ✨

Orsa